Ez a szókapcsolat is szerepel Böcskei Balázs és Sebők Miklós Magyar Narancsban megjelent cikkében ("Kegyetlen évek jönnek" - A rendszerváltó politológia tündöklése és bukása), ahol a rendszerváltás óta meghatározó elemzőkkel, és az általuk alkalmazott "válságretorikával" foglalkoznak.
Na jó, konkrétan Lengyel Lászlót fikázzák - amivel nem is lenne semmi baj, és még egy blogbejegyést se feltétlenül érne meg, de a megszólítottság okán már muszáj reagálni rá.
A szerzők Lengyellel kapcsolatos legfrissebb benyomásaikat az Ökopolitikai Műhely Lehet más a politika? vitasorozatának első alkalmával szerezték, és ennek apropóján írják:
"Lengyel aktuális megnyilvánulásai csak szimptómái egy általános tendenciának: a "rendszerváltó politológia" szellemi kiüresedésének. Ezen az sem változtat, hogy a "politikai hontalanság" ma ismét divatos: a "jelentőségteljesség illata lebeg" a Lehet más a politika rendezvényeken, és egyetemista tömegek csődülnek, hogy meghallgathassák a "kurucos virtus" és "labancos fejbólintás" kemény társadalomtudományi fogalmaival operáló megmondóembereket."
Először: a "politikai hontalanság" ma sajnos több mint divat - egzisztenciálisan is kellemetlen érzés; az érdemi politikai képviselet hiánya, aminek oka a jelenlegi pártok elégtelen teljesítménye.
Másodszor: én személyesen, és mi kollektíven sem értünk egyet Lengyel teljes diagnózisával, és persze nem vállalhatjuk a meghívottak elemzésének minőségéért sem a felelősséget - ugyanakkor L.L. vitathatatlanul mond érdekes dolgokat. Pontosabban: azok az érdekes dolgok, amiket gyakorta mond, mostanában váltak igazán relevánssá. Ahogy a narancsos szerzők kevésbé jóindulatúan fogalmaznak:"A rendszerváltó politológia válságparadigmára épülő politikai elemzéseinek "tudományos" megalapozottságát a "vak tyúk is talál szemet" módszertan adja. Ha húsz évig válságról beszélünk, előbb-utóbb elkerülhetetlenül lesz olyan pillanat, amikor beletrafálunk."
Hát most beletrafáltak. És itt sincs vitám a srácokkal, hiszen maguk írják: "Lengyel ismét elemében lehet: joggal állapítja meg, hogy politikai válság van." Ahogy abban is igazuk van, hogy "a gazdasági összeomlás és a nemzethalál valószínűleg még várat magára picit".
És hogy betetőzzem az egymásra borulást: ami az ő verziójukban így hangzik: "Nehéz lenne tagadni a közpolitikai döntéshozás demokratizálása és a "lakosság" problémáira érzékenyebb politika kialakításának szükségességét", azt mi már korábban és bővebben megírtuk ezen a blogon.
Már csak egy dolgot nem értek: miért éppen akkor kell oldalakon át savazni Lengyel Lászlót, amikor kivételesen igaza van?