HTML

ELKÖLTÖZTÜNK: lehetmas.blog.hu

Az LMP egy ország- és világmegváltó politikai kezdeményezés a fenntarthatóság, igazságosság és részvétel jegyében. Hisszük, hogy lehet más a politika - ha Te is teszel érte!

Linkblog

Friss topikok

Címkék

adózás (5) akció (1) aktivizmus (1) alkotmánybíróság (2) anarchia (1) anima sound system (1) antifasizmus (2) antirasszista (1) áram (1) atom (1) autó (2) babarczy (1) baloldal (3) bencsik (1) bizalom (1) boda (1) bodoky (1) bokros (1) boldogság (5) börtön (1) bringa (1) bringaút (1) buli (5) bulvár (1) cégmérce (2) civil zugló (1) critical mass (3) csillag (2) csr (1) demokrácia (18) demokrata (2) diktatúra (1) duna kör (1) egészségügy (1) elégedettség (6) elek istván (3) elek pista (1) elemzés (1) életminőség (4) elhízás (1) elit (8) erkölcs (2) etikus fogyasztás (2) európai unió (1) fam (2) felelősség (13) fenntarthatóság (7) fesztivál (1) fodor (3) foglalkoztatás (3) fogyasztás (2) forradalom (1) fülöp sándor (1) gaia elmélet (1) gárda (2) gáz (3) gdp (2) globalizáció (4) globkrit (5) gyurcsány (3) hadiipar (1) hanem (1) háttér (1) hedonizmus (1) herbert (1) hírlevél (2) hőszivattyú (1) illés (2) index (1) izland (1) izrael (1) jávor (3) jobboldal (3) kampány (3) kapitalizmus (4) kaukázus (1) képregény (1) kerékpár (2) kerékpársáv (1) kerékpárút (1) kettős mérce (1) kihalás (1) kisebbség (1) kisebbségek (1) kis jános (1) klíma (1) klímapolitika (1) klímaváltozás (4) kocsi (1) kóczián (1) költészet (1) költségvetés (6) korrupció (1) közélet (9) közlekedés (4) közösség (1) közvélemény (5) külpolitika (3) kultúra (1) kürti (1) kutatások (2) kvóta (1) lakáj (2) lehet más a politika! (1) lehet más a politika? (24) lehet mas a politika? (1) lengyel (1) levegő mcs (1) lézer (1) liberalizmus (2) lmp (1) lonley planet (1) lovasi (1) magyar (1) magyarországi zöld párt (1) majtényi (1) média (1) megmondás (20) megoldás (1) metszőolló (1) mszdp (1) mszp (1) nagykörút (1) napi ász (1) narancs (2) nehézipar (1) nemzetiségek (1) neokon (1) népegészségügy (1) ngo (1) nyílt levél (1) ökológiai lábnyom (1) ökopolitika (9) ökopolitikai műhely (1) ökotrip (3) olaj (1) olimpia (2) ombudsman (1) önkéntesség (2) önkormányzat (1) orbán (1) orbán viktor (1) őszöd (3) parlament (5) pártfinanszírozás (3) pártok (8) pécs (2) pénz (5) pláza (1) pogrom (1) politika (26) politikai filozófia (1) pozitív gondolkodás (1) pride (2) prieger (2) program (6) radikális (1) rauschenberger (1) rendszerkritika (5) rendszerváltás (5) sajtó (7) sajttáj (1) scheiring (2) schiffer (12) schmuck (1) soft power (1) sólyom (2) sport (1) sportegyesület (1) superman (1) szakértő (1) szalai erzsébet (1) szdsz (5) szegénység (1) szélsőjobb (5) sziget2008 (1) szkepszis (1) szmogriadó (1) sztrájk (1) tájékoztatás (1) tarka magyar (1) természet (1) tibet (2) tömegsport (1) tordai (2) tudás (1) tudatos vásárló (1) túlkapások (2) tv (1) új párt (9) unió (1) unokáink élete (4) utca embere (1) útlezárás (1) válság (4) várnai (1) vastagbőr (1) vay (9) védegylet (2) vélemény (3) vida (1) villanyautó (1) visszhang (4) vita (20) wildmann (1) zászlóbontás (2) zene (2) zengő (1) zöld (12) Címkefelhő

A posztmodern demokrácia

2008.04.05. 22:21 :: lmp

A nálunk szerencsésebb történelmű országokban már 1968 után megkezdődött a demokrácia posztmodern fordulata. Az addig a béke, a gazdasági növekedés és a jóléti állam kiterjesztése által legitimált politikai rendszer számos eredményt tudott felmutatni: emancipálta az állampolgárokat, elmosta az osztályhatárokat és kialakította a középosztályi társadalmat. Mindeközben a pártok közti ideológiai különbségek csökkentek, a középre húzó néppártok rugalmatlanná váltak, nem voltak képesek nyitni az új, progresszív témákra. Ezért jelentek meg egyre nagyobb számban a single issue mozgalmak, váltak egyre aktívabbá a felelős állampolgárok, és ezért alakult ki az erős civil társadalom.
Magyarországon ezek a folyamatok gyorsított ütemben zajlottak le, és mára a hagyományos pártok ideológiailag zavarosak, érzéketlenek az új témákra, képtelenek a megalapozott állampolgári igények és vélemények becsatornázására, és ráadásul bővítetten termelik újra mindezeket a diszfunkciókat.
A klasszikus, modern képviseleti demokrácia intézményei elfáradtak, frissítésre van szükségük. A posztmodern demokrácia eszméje nem kérdőjelezi meg a reprezentatív demokrácia legitimitását, sőt, éppen annak növelését célozza. Ennek fő eszköze a tényleges társadalmi-állampolgári részvétel támogatása, az érintettek bevonása a döntési folyamatokba. Ez nem valami rossz emlékű, avíttas korporativizmust jelent, hanem a speciális szakértelmek és helyi tudások beengedését a hatalommal átszőtt politikai diskurzusba.
A posztmodern demokrácia tehát biztosítja a döntésekhez való hozzáférést, és megteremti ennek feltételeit is: az információhoz jutás lehetőségét és a részvételre képesítést (empowerment). A posztmodern demokrácia politika szférája befogadó, átlátható és igényli, ezért az oktatáson keresztül „kineveli” az aktív állampolgárokat.
A kulcs itt a részvétel és a deliberáció, vagyis az állampolgárok felelőssége, hogy politikailag aktívak legyenek, és a politika felelőssége, hogy az álláspontját érdemi vitákban alakítsa ki, és döntéseit vitathatóvá, adott esetben felülbírálhatóvá tegye. A részvételi demokráciáról külön blog is van itt a szomszédban: reszvetelidemokracia.blog.hu.
Mi viszont itt azon lamentálunk, lehet-e más a politika. A válasz szerintem igenlő, de ennek az a feltétele, hogy Magyarországon is megtegyük a demokrácia posztmodern fordulatát.
Ez az én véleményem. Ha kíváncsi vagy arra is, mit gondol erről Lányi András, Boda Zsolt, Lánczi András és Tamás Gáspár Miklós, gyere el szerda este hatkor az Ökopolitikai Műhely következő vitájára az ELTÉre.
 

10 komment

Címkék: vita demokrácia megmondás lehet más a politika?

A bejegyzés trackback címe:

https://lehetmasapolitika.blog.hu/api/trackback/id/tr24412957

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Saman · http://reszvetelidemokracia.blog.hu/ 2008.04.06. 03:43:47

Az erős civil társadalom, egy másik országban van, nálunk nincs. A 68-as fordulat elindította a polgárosodást, de ez nem hozta be a 300 éves lemaradásunkat a nyugattal szemben, mert ezt a rendszerváltáskori politikai elit eltörölte. Most startolhatunk onnan, ahol 68-ban.

A posztmodern nem él meg a modernizáció nélkül!

Nálunk egyértelműen a premodern restauráció vitatkozik a modernizációval. Posztmodern túl harmatgyenge ahhoz, hoz hallassa a hangját.

lmp · http://lehetmas.hu/ 2008.04.07. 09:30:44

Az erős civil társadalom nálam is csak az első bekezdésben szerepel, és "a nálunk szerencsésebb történelmű országok"-ra vontakozik. Igazad van, legalább 40 év a lemaradásunk ebben a tekintetben; egy, a magyar helyzetet jól ismerő svéd rokonom szerint ők 60-70 éve tartottak a demokráciában ott, ahol mi most.

És valóban, még nem vagyunk, és sokáig nem is leszünk túl a modernitáson - nemcsak itt, de máshol is egymás mellett él premodern, modern és posztmodern. Nekünk azonban nem a modernizációt kell erőltetnünk, azt hagyjuk a gyucsányi reformerekre, nekünk a modernitás utáni alternatívát kell felmutatnunk. A posztmodernbe szerintem nemcsak a modernitásból van belépés, de a premodernitásból is; környezeti témákban például a mi belátásaink talán közelebb állnak a premodern természetközeli létmódjához, mint a modernitás természetet leigázó, "racionális" eszközeivel kizsákmányoló gondolkodásához és magatartásmintáihoz.

Saman · http://reszvetelidemokracia.blog.hu/ 2008.04.07. 10:27:20

Erről a van-e "ugrásszerű fejlődés - átzsilipelődés" kérdésről kellene igazán komoly vitákat folytatnunk. A saját fejlesztési tapasztalatainkat értékelnünk kellene ebből a szempontból, mert nyitott kérdés, hogy mikor szolgáljuk a hazai fejlődés ügyét: 1. ha kisszámú, de mélyreható változásra koncentrálunk: legyen 5 olyan pilot program, ami megfelel a Vitányi Iván féle fenntartható fejlődés elvárásoknak, vagy 2. legen 30.000 ember, aki mondjuk a Domschitz Mátyás könnyen megérthető fenntartható fejlődés modellje alapján belegondol abba, hogy a saját életében milyen lépéseket tud megenni a fenntartható fejlődés felé. Eddíg a mozgalmaink ez 1. azaz a kis szekér modelljét követték, bár kételkedem abban, hogy van-e öt pilot modell programunk. Szerintem át kellene gondolni, hogy egy nagyszekér építkezési úton szélesebbre tárjuk a kapuinkat! Ez a legfontosabb kérdés, amit tisztáznunk kellene!

csillagszemű 2008.04.07. 19:17:17

"Vitányi Iván féle fenntartható fejlődés elvárások" ???

Lemaradtam valamiről? Vagy Gyulai Ivánt akartál írni?

Ki és hol beszét "5 pilot" programról? Szerintem te valamit valahol félreérthettél.

A fenntartható fejlődés csak társadalmi szinten értelmezhető.

Saman · http://reszvetelidemokracia.blog.hu/ 2008.04.07. 22:11:13

Bocs! Tényleg Gyulai...

Szerintem pedig a fenntartható fejlődés fogyasztói tudatosságon, CSR-policy-ken, meg zöld hálózatok civil kontrollján áll vagy bukik.

Illúzió, hogy a struktúrák formálásával közelebb kerülhetünk. Nem a nagy okosságot kell papírra vetni, nem az új párt új ideológiáját kell megtalálni! A hagyományos társadalmi mozgalmak cseszegették a struktúrákat, az új típusú társadalmi mozgalmak új életmódot hirdetnek. Olyat, amit gyakorolnak is!

lmp · http://lehetmas.hu/ 2008.04.08. 03:07:48

Az életmód- és struktúraváltás külön-külön kudarcra vannak ítélve; együtt, egymást támogatva lehetnek csak sikeresek.
Egy buta, de jövőre talán sokakat érintő példa: viszonylag könnyű leszokni a dohányzásról, ha a környezetedben mindenki leszokik, plusz be is tiltják a cigit a nyilvános helyeken, de a leszokás igénye vagy a törvényváltozás nélkül nem fog menni...

Saman · http://reszvetelidemokracia.blog.hu/ 2008.04.08. 06:04:00

Szerintem nagyon is jó példa a dohányzás. Egy kicsit szedjük szét azt amit háttérként felhozol. Kell hozzá egy segítő kisközösségi támogatás (életvilág), és annak a törvényhozó hatalomnak, aki nem először hoz ideológus alapon törvényt, azaz olyasmit ír le amit ő szeretne, de nincsen hozzá szervesen illeszkedő módon állampolgári jogkövető magatartás, ott ez így garantáltan kudarcra van ítélve. Arra jó, hogy a TV mutogassa, hogy a parlamentben sem tartják be a honatyák.

Ezzel a jogkövető magatartással összefügg a Globe - Hofstede felmérésnek egy pontja, ami 61 országot hasonlított össze. A bizonytalanságtűrés skálán milyen a II. helyezés! Ennyire "szeretjük" a szabályok között élni az életünket!

szomorutojas · http://tojas.blog.hu 2008.04.09. 08:29:58

Globe - Hofstede

Hofstede személyesen fikázta halálba a GLOBE módszertani változtatásait, és eredményet 2006-ban.
Nem hiszem hogy érdemes hivatkozni rá (mindenesetre Globe - Hofstede néven feltétlenül nem)

A fikázás absztraktja:
"The GLOBE research program expanded the Hofstede model of five dimensions of national cultures to 18. A re-analysis based on GLOBE’s 2004 summary book produced five meta-factors. One was significantly correlated with GNP/capita and, from the Hofstede dimensions, primarily with Power Distance. Three more correlated significantly with Hofstede’s Individualism, Uncertainty Avoidance and Long-Term Orientation. The fifth included the few GLOBE questions that related to Hofstede’s dimension of Masculinity versus Femininity. GLOBE’s respondents’ minds classified the questions in a way that the researchers’ minds did not account for and which closely resembles the original Hofstede model. " Geert Hofstede
Journal of International Business Studies 2006 37

odonkor (törölt) 2008.08.30. 02:36:03

Miközben olyan kifinomult dolgokról beszélünk, mint posztmodern demokrácia, azért nem szabadne elfeledkezni a kemény tényekről. Demográfiailag az iskolázott világ rohamosan szorul vissza, ennek fényében én erősen vitatnám ezeknek az ezoterikus dolgoknak az életképességét.

Posztmodern helyett a barbárságba való süllyedés ellen kéne küszködni. Szerintem.

Saman · http://reszvetelidemokracia.blog.hu/ 2009.05.18. 23:50:43

most újra átolvastam a cikket. Ebben a posztmodern demokrácia témában SZabó Máténak az új tipusú - vagy hagyományos társadalmi mozgalmak írásai lehetnek jó szamárvezetők. A hagyományos társadalmi mozgalmak gondolkodnak a keretek megváltoztatásában, az új tipusú mozgalmak inkább életmód-érékrend változásokban hisznek. A részvétel nem feltétlenül azt jelenti, hogy direkt hatalom gyakorlás. Hatalom a gyereknevelésben. Hatalom a szerelemben. Hatalom a vásárlásban. Hatalom a közlekedési forma választásában.
Akinek az a személyes kibontakozás, hogy közéletet formál, annak az is lehet az önkifejezés terepe. Ezügyben nálunk két fronton kell megküzdeni ezügyben. Szemben állunk egy civilgyilkos pártoráciával és egy közönyös - individualista tömegkultúrával. A helyzet azért nem reménytelen. Most könnyű megértetni, hogy miért baj ez.