A költségvetési felhajtásnak kellemes árnyékában a parlament végre megoldotta a képviselői költségtérítéssel (= számla nélkül felveszünk egy rakás adómentes pénzt) kapcsolatos problémákat. Teljes egyetértésben elhatározták, hogy ez így nem mehet tovább, a gyakorlatilag a legalizált fekete pénz kategóriába tartozó jövedelmeket meg kell adóztatni. Ne mondja senki, hogy a képviselők havi 300-at nyúlnak le adómentesen.

Azt azért természetesen nem várhatja el senki, hogy demokráciánk választott őrei egyszerű emberekként legyenek kötelesek viselkedni, tehát számlát kelljen nekik mutatni az elszámolt költségekről. Ez egy ideje nagy részét a köznek szentelő képviselő számára megengedhetetlen, a drága időt egyszerűen nem illdomos ilyen megalázó dologgal elherdálni.

Mint ahogy az is nyilván jelentős problémákat vetett volna fel, ha a költségtérítést egyszerűen eltörölték volna, illetve hozzácsapták volna a képviselői bruttó fizetéshez, járulék és SZJA kötelessé téve azt. Ez így megszüntette volna a kiváltságosság érzését, ami - valljuk be - a képviselői pálya egyik fő vonzereje. Hiszen jó nagy bruttó fizut leakasztani máshol is lehet, de a "felettetek állok" érzést - a maffián kívül - csak a politikától lehet megkapni.

Tehát ez a két - józan paraszti ésszel jónak látszó - megoldás alapból kiesett. Mit lehet tenni, hogy mégse legyen népszavazás előbb-utóbb az ügyben?

Jöjjön egy helyes kis látszatmegoldás: vessünk ki a költségtérítésre 15%-os adót. A különbség eközött és a rendes fizetés adóterhe között - ahogy az például itt jól áttekinthető - elég jelentős. Az  összehasonlítás végett: az évi 4 milliónyi költségtérítés utáni adó 600 ezer Ft lesz (a nettó: 3,4 millió), míg egy minimálbéren dolgozó munkás (nettó kb. 700 ezer) után az államot több, mint 400 ezer Ft-nyi közteher illeti meg. Igen, nem tévedés: a minimálbér költségének majdnem 40%-a adó és járulék, a költségtérítést ezzel szemben ennek kicsit több, mint 1/3-ával sarcolják majd. Ez természetesen csak hangulatkeltés, egy minimálbéren dolgozó árufeltöltő hasznossága nem mérhető egy parlamenti képviselőéhez.

Tehát mindenki fellélegezhet: képviselőink nettó jövedelme továbbra is nagyrészt a költségtérítésből fog származni, ami továbbra is biztosítja a "több vagyok nálatok, mert ezt is megtehetem" életérzést (így a pálya vonzerejét is), valamint azt, hogy a munkát terhelő adók és járulékok extra magas szintjével képviselőink továbbra is csak szakértői anyagokban találkozzanak.

Az új döntés után azonban immár felemelt fejjel mondhatják: megtettünk mindent a helyzet normalizálásáért.

Persze a 15%-os elvonás azért mégiscsak 15%-kal kevesebb hazavihető pénzt jelent, ami a jelenlegi világgazdasági helyzetben elég rosszul hangzik, így hamarosan sort kell majd keríteni a költségtérítés összegének korrigálására. Egy 15%-os emelés első lépésben megfelelőnek tűnik.