HTML

ELKÖLTÖZTÜNK: lehetmas.blog.hu

Az LMP egy ország- és világmegváltó politikai kezdeményezés a fenntarthatóság, igazságosság és részvétel jegyében. Hisszük, hogy lehet más a politika - ha Te is teszel érte!

Linkblog

Friss topikok

Címkék

adózás (5) akció (1) aktivizmus (1) alkotmánybíróság (2) anarchia (1) anima sound system (1) antifasizmus (2) antirasszista (1) áram (1) atom (1) autó (2) babarczy (1) baloldal (3) bencsik (1) bizalom (1) boda (1) bodoky (1) bokros (1) boldogság (5) börtön (1) bringa (1) bringaút (1) buli (5) bulvár (1) cégmérce (2) civil zugló (1) critical mass (3) csillag (2) csr (1) demokrácia (18) demokrata (2) diktatúra (1) duna kör (1) egészségügy (1) elégedettség (6) elek istván (3) elek pista (1) elemzés (1) életminőség (4) elhízás (1) elit (8) erkölcs (2) etikus fogyasztás (2) európai unió (1) fam (2) felelősség (13) fenntarthatóság (7) fesztivál (1) fodor (3) foglalkoztatás (3) fogyasztás (2) forradalom (1) fülöp sándor (1) gaia elmélet (1) gárda (2) gáz (3) gdp (2) globalizáció (4) globkrit (5) gyurcsány (3) hadiipar (1) hanem (1) háttér (1) hedonizmus (1) herbert (1) hírlevél (2) hőszivattyú (1) illés (2) index (1) izland (1) izrael (1) jávor (3) jobboldal (3) kampány (3) kapitalizmus (4) kaukázus (1) képregény (1) kerékpár (2) kerékpársáv (1) kerékpárút (1) kettős mérce (1) kihalás (1) kisebbség (1) kisebbségek (1) kis jános (1) klíma (1) klímapolitika (1) klímaváltozás (4) kocsi (1) kóczián (1) költészet (1) költségvetés (6) korrupció (1) közélet (9) közlekedés (4) közösség (1) közvélemény (5) külpolitika (3) kultúra (1) kürti (1) kutatások (2) kvóta (1) lakáj (2) lehet más a politika! (1) lehet más a politika? (24) lehet mas a politika? (1) lengyel (1) levegő mcs (1) lézer (1) liberalizmus (2) lmp (1) lonley planet (1) lovasi (1) magyar (1) magyarországi zöld párt (1) majtényi (1) média (1) megmondás (20) megoldás (1) metszőolló (1) mszdp (1) mszp (1) nagykörút (1) napi ász (1) narancs (2) nehézipar (1) nemzetiségek (1) neokon (1) népegészségügy (1) ngo (1) nyílt levél (1) ökológiai lábnyom (1) ökopolitika (9) ökopolitikai műhely (1) ökotrip (3) olaj (1) olimpia (2) ombudsman (1) önkéntesség (2) önkormányzat (1) orbán (1) orbán viktor (1) őszöd (3) parlament (5) pártfinanszírozás (3) pártok (8) pécs (2) pénz (5) pláza (1) pogrom (1) politika (26) politikai filozófia (1) pozitív gondolkodás (1) pride (2) prieger (2) program (6) radikális (1) rauschenberger (1) rendszerkritika (5) rendszerváltás (5) sajtó (7) sajttáj (1) scheiring (2) schiffer (12) schmuck (1) soft power (1) sólyom (2) sport (1) sportegyesület (1) superman (1) szakértő (1) szalai erzsébet (1) szdsz (5) szegénység (1) szélsőjobb (5) sziget2008 (1) szkepszis (1) szmogriadó (1) sztrájk (1) tájékoztatás (1) tarka magyar (1) természet (1) tibet (2) tömegsport (1) tordai (2) tudás (1) tudatos vásárló (1) túlkapások (2) tv (1) új párt (9) unió (1) unokáink élete (4) utca embere (1) útlezárás (1) válság (4) várnai (1) vastagbőr (1) vay (9) védegylet (2) vélemény (3) vida (1) villanyautó (1) visszhang (4) vita (20) wildmann (1) zászlóbontás (2) zene (2) zengő (1) zöld (12) Címkefelhő

Mi Magyarország érdeke klímaügyben?

2008.12.15. 14:47 :: Rigo'

Az LMP szerint a szigorú klímapolitika. Alább az indoklás:
 
Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor orosz rulettet játszik a jövőnkkel. Jellemző politikai elitünkre, hogy hosszú idő után abban a kérdésben
értettek egyet először, aminek épp az ellenkezője szolgálná Magyarország rövid- és  hosszú távú érdekeit. A kormányfő minden más országnál kitartóbb ellenkezése veszélyeztette az – amúgy is gyenge – európai klímaügyi megállapodás létrejöttét. A hivatalos indoklás szerint ez csak taktikázás: a célokkal állítólag egyetértettünk, csak magasabb kompenzációt akartunk elérni.

Az LMP arra figyelmeztet, hogy Magyarország a klímaváltozás által egyik
leginkább fenyegetett ország Európában. A parlament által konszenzussal
elfogadott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia is elismeri, hogy a globális
felmelegedés üteménél a magyarországi átlaghőmérséklet emelkedése
másfél-kétszer nagyobb lehet. Ennek jól ismert következményei az intenzívebb
téli csapadék, ennek nyomán hevesebb folyóáradások, szárazabb és gyakori
hőhullámokkal járó nyár. Az Alföld egyes részei elsivatagosodnak,
mezőgazdasági termelési potenciálunk visszaesik, a vízhiány állandó jelenség
lesz. A gyakoribbá váló rendkívüli árvizek szintje alatt fekszik az ország
negyede, 2,5 millió ember lakóhelye, a megművelt földek harmada, a vasutak 32, a közutak 15 százaléka - a kockáztatott vagyonérték 5000 milliárd forint.

A magyar delegáció az utolsó pillanatig azt próbálta elérni, hogy az Unió
vegye figyelembe a „korai cselekvést" vagyis a nehézipar összeomlása által
eredményezett kibocsátás-csökkentésünket, s így a megtakarított kvóták
eladásából 200-400 milliárd forintnyi bevételre tehessünk szert. Ha a magyar
ellenkezésen a klímacsomag elbukott volna, abból évi több száz milliárd
forint, a klímaváltozás további gyorsulása által évente okozott kár
származott volna. Mivel valódi emisszió-csökkentési intézkedések eddig nem történtek, úgy tűnt, hogy a kormányzatnak valójában az
emisszió-kereskedelemből várható bevételre fájt a foga.
Félő azonban, hogy ezt a bevételt – ahogyan a 2009-es költségvetés tervezete alapján az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszerből származó eddigi bevételek egy részével is történni fog – nem a klímaváltozás elleni küzdelemre, hanem a
költségvetés lyukainak befoltozására fordítanák, folytatva a jelen
költségeinek jövő nemzedékekre hárítását.

Ezzel szemben egy szigorú klímacsomag arra ösztönözné a hazai gazdaságot,
hogy a válságból való kilábalás közben ne ugyanarra a fenntarthatatlan –
energia- és erőforrásintenzív – fejlődési útra térjen vissza, hanem a jövő
iparágaiba – energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, tömegközlekedés, hulladékgazdálkodás, fenntartható mezőgazdálkodás – ruházzon be, amelyek foglalkoztatást kínálnának a most elbocsátott tízezreknek, és munkát adnának sok kis- és középvállalkozásnak. Így olyan fejlett iparral és technológiákkal kerülnénk ki a válságból, melyek a jövőben stabilan javítják az ország versenyképességét. A gazdasági szerkezet ezen változása – a válság, illetve a kimerülő olajkészletek miatt – egyébként is bekövetkezik: a kérdés csak az, hogy mi mikor lépünk: amikor az átálláshoz szükséges fejlesztésekből még hasznot húzhatunk, vagy amikor a megfelelő
technológiákat már csak külföldről tudjuk importálni azoktól, akik idejében
váltottak.

A kormányfő azzal is érvelt, hogy az Unió igazságtalanul nagy terheket
rakna Magyarországra. Ez nem felel meg a valóságnak.
Az EU klímacsomagja az Unió szintjén kitűzött 20 százalékos csökkentést nem egyenlően osztja szét a tagországok között. Magyarországra az átlagnál sokkal alacsonyabb, mindössze 1,5 százalékos csökkentési kötelezettség jut, úgy, hogy egyes, az emisszió-kereskedelmen kívüli szektorokban (pl. mezőgazdaság, közlekedés) még 10 százalékkal növelhetjük is kibocsátásunkat. Ráadásul az emisszió-kereskedelemi kvóták 12 százalékát a Bizottság az alacsonyabb jövedelmű tagországok – köztük hazánk – számára különíti el. Magyarország egyébként lényegében már most teljesíti a megállapodásban kitűzött célokat, tehát az sem igaz, hogy az vállalhatatlan terheket ró a hazai gazdaságra.

A kockázatokat, költségeket és az elérhető nyereségeket számba véve
egyértelmű: Magyarország nemzeti érdeke egy, a gazdaságot fenntartható
irányba terelő szigorú klímamegállapodás.
Persze a be nem vezetett
klímavédelmi intézkedéseknek lennének nyertesei is. A szennyező, szénnel és
lignittel üzemelő erőművek, az utakat romboló több tíz tonnás kamionokat
használó fuvarozók. Tehát a régi, szennyező iparágak a nyertesek, a vidék, a mezőgazdaság és az ország jövője a vesztes. A szennyező iparágak privát profitját választjuk az ország nagyobbik részének jövője helyett.

Valós nemzeti érdekeink követése helyett a magyar delegáció meglehetősen furcsán viselkedett. Trükkök százaival próbáltuk meg elkerülni azt, aminek inkább az élére kellene állnunk. 1990-et akarták elfogadtatni bázisévnek egy 2008-ban induló jogszabályban. Nekünk ez már fel sem tűnik, de nem lehet csodálkozni, hogy más európai országok felkapják a fejüket – hisz ilyen alapon bármely ország előállhatna egy olyan bázisévvel, amikor válságban volt –, és a megbízhatatlanság képe erősödik meg bennük. Vannak olyan országok, pl. Svédország, Nagy Britannia, amelyek már felismerték, hogy az akár egyénileg vállalt 40 % körüli kibocsátás-csökkentés mellett lehetséges lesz a gazdaság fejlesztése, sőt, a korai cselekvés versenyelőnyt jelent majd.

Magyarország immáron következetesen a klímaügyben legretrográdabb
álláspontot elfoglaló tagállamok közé tartozik. Másfél éve Gyurcsány Ferenc
a megújuló energiaforrások arányára vonatkozó kötelezettségek alól
igyekezett kibújni.
Ezúttal a szén-dioxid kibocsátás csökkentését célzó
erőfeszítéseket próbálta fellazítani a kormányzat. Nem hisszük, hogy ez a
politika Magyarország javát szolgálja.

2008. októberében a pénzügyi válság miatt a magyar gazdaság az összeomlás
szélére került. Az összeomlást csak az IMF és az Európai Unió
mentőcsomagjával tudtuk elkerülni. Az EU francia elnökségnek ebben döntő
szerepe volt. Bár tudvalevő, hogy a hála nem politikai kategória, két
hónappal ezután Magyarország azt bizonyítja be, hogy baj esetén elvárja a
segítséget, ám amikor a globális problémák megoldásából a rá eső részt
kellene teljesítenie, küzd ellene az utolsó emberig. Kormány és ellenzék
együtt.

Ezt a magatartást egy szóval lehet jellemezni: szégyen.

Felszólítjuk a magyar kormányt és az ellenzéki pártokat, hogy ne
kockáztassák országunk jövőjét, igyekezzenek helyrehozni az okozott
presztízsveszteséget és tegyenek meg mindent egy szigorú, hatásos és a
nehéziparral nem kivételező európai klímatörvény megszületéséért az Európai
Parlamentben történő vitája során.

forrás: www.lehetmas.hu

7 komment · 1 trackback

Címkék: gyurcsány unió orbán viktor klíma klímaváltozás kvóta klímapolitika nehézipar

A bejegyzés trackback címe:

https://lehetmasapolitika.blog.hu/api/trackback/id/tr26824251

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: alternatíva 2008.12.21. 20:10:50

Gazdasági ki mit (nem) tud - az Alternatíva pénzügyi válságról szóló utcai felmérése, karácsony előttA gazdasági világválság ürügyén lapunk összeállított egy rövid kérdéssort, amely az átlagember alapvető gazdasági tájékozódottságát és tárgyi tudását hiva…

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Buga_Jakab 2008.12.15. 18:26:44

Kössz Rigó, hogy kiraktad ide az LMP állásfoglalását.

Egyetértek, érdekünk: „egy szigorú klímacsomag arra ösztönözné a hazai gazdaságot, hogy a válságból való kilábalás közben ne ugyanarra az … energiaintenzív fejlődési útra térjen vissza”. Azért lesz valaki környezetvédő, mert fontosnak tartja az ilyen hosszabb távú érdekeket.

Jó kép ez a „Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor orosz rulettet játszik a jövőnkkel”. Azt írjátok, hogy „épp az ellenkezője szolgálná Magyarország rövid- és hosszú távú érdekeit”.

1. Azt hiszem, a lendület vezette a tollat, amikor beleírtátok a rövid távú érdekeket is, merthogy ez örök környezeti döntés: nagy távlatban környezeti probléma avagy rövidebb távon anyagi teher. Itt most rövidebb távnak tekinthetjük azt a néhány évet, amíg az említett 200-400 milliárd forintnyi bevételt megszerezte volna az ország (úgy tudom, 2015-ig).

Ez a kemény érdek hozta most össze ezt a ritka egyetértést Gyurcsány és Orbán között: amit itt rövidebb távként említettem, az egy politikus számára (úgy 2015-ig) több mint egy ciklus, az közel az örökkévalóság...

2. Lehet, hogy Gyurcsány nem is nyert ezzel az ’emberkedéssel’, mert nem kapott akkora sajtót a dolog.

A szomorú az, hogyha eljut a hír hozzájuk, az emberek többsége valószínűleg egyetért vele. Két vagy három választással ezelőtt a német Zöldek azzal buktak egynéhány százalékot, hogy szóba hozták a magasabb üzemanyag-adót. Azért érzékeny ez az egynéhány százalék, mert olyan emberek alkotják, akik egyébként fogékonyak lettek volna a zöld gondolatokra. Ez igazi dilemma.

Ráadásul van egy még szerencsétlenebb oldala ennek a közvélekedésnek: az emberek nemigen akarnak többlet terhet vállalni, így a mai vezető politikusok azt is mondhatják: ezzel a bevltellel lehetne forrást teremteni az éghajlati célok elérésére (pl. lakások hőszigetelése), különben ehhez máshonnan kell elvenni.

3. Tetszett ez a gondolat, hogy az ország elvárja/elfogadja a segítséget az Uniótól, oszt’ közvetlenül utána pedig ki akar húzódni a közös feladatokból.

Ezt akkor is nagyon helyénvaló megemlíteni, ha tudjuk, hogy az Unió így működik. Épp folyik például egy vita arról, hogy milyen pénz- és időrabló dolog a Parlamentnek Strasburgban üléseznie. Francia barátaink pedig körömszakadtukig ragaszkodnak hozzá (nekik is van szép érvük: a hely a német-francia megbékélés jelképe - valóban messze jobb egy ilyen vita, mint egy háború Elzász-ért :).

Aztán a sok huzakodás után a tagállamok rendszerint megegyeznek. Többnyire mindenki betartja a táncrendet, mi kaptunk +2%-ot a kvóta-értékesítésből, Gyurcsány pedig az utolsó pillanatban elfogadta az előterjesztést.

Nem szép gyakorlat, úgy gondolom, lehetne más a politika Európában is. :((

+1. Mondom, tetszett ez a gondolat, és már rég vártam, hogy leírva lássam: állati jól elvárjuk a segítséget az EU-tól, azután pedig nem szeretjük őket.

Legtöbbet a mezőgazdaságra kapunk, döntően a „befizető országok” pénzéből, eközben pedig sokan szeretnék, ha mi itthon (vagy a kistérségben) termelnénk meg az élelmiszert. (Külön szép, amikor azon panaszkodunk, hogy az Unió nem ad elég támogatást – egyelőre. Ha azonnal a teljes támogatást várjuk el, az olyan, mintha azonnal a dán farmer életszínvonalát is elvárnánk...)

No, de ez messzire vezet.

+2. Ez a „mi már teljesítettük” a kibocsátás-csökkentést szöveg egyébként komoly kérdést is fölvet: fizessen-e a szennyező (azonnal, teljes költséget), avagy elfogadjuk (jó esetben átmenetileg) az „elért” szennyezési szintet, mintegy szerzett jogként. Az elvszerű válasz: nem. A gyakorlatban enélkül nem lett volna Kiotói egyezmény.

Ez is messzire vezet, de egy zöld pártnak (ami a zöld elveket és a gyakorlati, eredményes politizálás együttesét jelenti), érdemes ebben állást foglalni.

Üdv: Jakab

tódi24 2008.12.15. 19:45:03

szia Jakab!

"Két vagy három választással ezelőtt a német Zöldek azzal buktak egynéhány százalékot, hogy szóba hozták a magasabb üzemanyag-adót. Azért érzékeny ez az egynéhány százalék, mert olyan emberek alkotják, akik egyébként fogékonyak lettek volna a zöld gondolatokra. Ez igazi dilemma." -írod.
Erről már én is tettem említést. Különösen eszembe jutott, amikor Fábri felolvasta a gázszámláját, hogy milyen érthetetlen tételek vannak felszámítva egy gázszámlában és dőlt a röhögéstől midnenki. Na persze úgy volt beállítva, hogy "mi közöm nekem ezekhez a tételekhez?". De ez a mi közöm hozzá, és a fogadtatás elmondott mindent arról, hogy a számlán szereplő tételekre és összegekre, vagy az fenntartható fejlődésre érzékenyebbek-e az emberek ma kicsinyke országunkban.

Üdv: tódi

Rwindx 2008.12.20. 01:09:50

Én azt gondolom ez is közrejátszhatott a magyar álláspontok kialakulásában:
index.hu/gazdasag/magyar/matra5031/

Az index szerint nem az állam fog jól járni a ligniterőművel.... viszont valakik biztosan.
Az erőművet meg ugye csak akkor lehet felépíteni ha van hozzá kvóta is, márpedig a ligniterőmű okádja a CO2-t.

misc · http://misc.blog.hu 2009.01.05. 20:43:13

nem értem, hogyan lehetne magyar klímapolitikáról beszélni.. legyünk reálisak. Bármi, amit Magyarország tesz (hacsak nem robbantjuk fel Paksot, vagy nem gyújtjuk fel a fél országot és hasonlók..), nincs mérhető hatással a világ klímájának alakulására, és csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a globális klímaváltozást. A klímaváltozás ellen csak az igazán nagy kibocsátók tudnának tenni valamit, nélkülük vállalni a károsanyag-kibocsátás csökkentését tényleg nemes lépés, de teljesen értelmetlen és mellesleg elég káros a gazdaságunkra nézve.

Egy magyar "klímapolitikáról" én annyit várnék el, hogy politikusaink látszólag támogassák az EU környezetvédelmi utópiáit, de tegyenek meg mindent, hogy vállalásaink a lehető legkisebb mértékben terheljék a nemzetgazdaságot. Továbbá a klímapolitika keretében érdemes lenne felkészülni az éghajlat szélsőségesebbé válásának következményeire.

Ne értsetek félre, nem a környezetvédelemmel van gondom általában, de szerintem a magyar kormánynak csak a lokálisan érzékelhető problémákkal reális foglalkoznia, szén-dioxid kibocsátásunk csökkentését nem kellene túlhangsúlyozni - mert úgysincs értelme.

Rigo' 2009.01.08. 23:03:28

Kedves SCUMM!

Javaslom, tekintsd meg az alábbi filmet Bogotáról, ha még nem láttad volna:
www.overstream.net/swf/player/oplx?oid=ljlmaca5n8md&

Ha a logikádat követjük, akkor mindenki üljön tovább a dugóban és véletlenül se vegye elő a pincéből a bringáját, mert ő egymagában úgysem számít. Szerinted ez vezetne valahova?

Közhelyes leszek, de óriási lehetőség a gazdaság előtt, ha egy várhatóan robbanásszerű növekedést produkáló piaci szegmenst kezdünk el kivételezett helyzetbe hozni. Ha mi hamarabb lépünk, akkor a magyar innováció és a törvényi kötelezés a világpiacot is elérhetővé tenné a hazai fejlesztések, s ami még fontosabb, a hazai vállalkozások számára.

A jelenlegi helyzet NEM FENNTARTHATÓ és nem csak az orosz függés, meg a klímaváltozásnak erősen kitett földrajzi helyzetünk miatt. Sereghajtóként táncolunk az energetikai tőkekoncentrálódás lobbystáinak állandó érdekérvényesülése miatt. Pont ki lehetne váltani ezeket energiatakarékos kis helyi rendszerekkel és azok fejlesztésével.

olad 2009.01.12. 10:33:13

A mostani helyzet rávilágít arra, hogy mennyire ki vagyunk szolgáltatva másoknak az energiahordozók terén. Egy ilyen kis országnak egyszerűen nincs más lehetősége, minthogy az alternatív lehetőségeket kezdi el kutatni - hasonlóan pl. Dániához vagy Hollandiához, akik a szél energiájának munkábaállítása területén kutatnak és értek el nagy eredményeket.
Hazánk ebből a szempontból óriási előnyben van, a Kárpát medence nagyon kedvező geológiai elhelyezkedése miatt. Az egész világon csak néhány olyan hely létezik, ahol ennyire vékony a földkéreg mint nálunk. Ebből adódóan rengeteg hőforrásunk van, és a földből is - viszonylag kis mélységből - komoly mennyiségű hőenergiát lehet kinyerni szinte korlátlan mennyiségben. Szakértők állítása szerint geotermikus világnagyhatalom lehetnénk.
Már a technológia is évtizedek óta létezik (hőszivattyú, nem mennék bele a leírásába, mert neten utána lehet nézni), amivel a föld hőjét felhasználva megoldható a lakóépületek, intézmények, sport-, ipari és mezőgazdasági létesítmények fűtése, hűtése, melegvízellátása, de más módon - akár ipari méretekben - villamosáram is előállítható lenne. Mindez összehasonlíthatatlanul kevesebbe kerülne a fosszilis energiahordozóktól és korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre. A lakosság és az ipar számára óriási költséget lehetne megspórolni, ráadásul rengeteg új munkalehetőséget teremthetne a K+F, gyártás és szolgáltatások területén.
Nem is említettem még, hogy a jelentősen kisebb károsanyag-kibocsátás miatt mennyivel környezetkímélőbb megoldásokat kínál.

Teljesen értetlenül állok az előtt, hogy hazánk miért nem kezdett már bele ennek a kézenfekvő alternatív energiaforrásnak a kiaknázásába. Persze a válasz kézenfekvő. A politikusaink abból semmi haszna nem lenne, hisz a kőolaj, földgáz lobby óriási pénzeket fektet abba, hogy állami szinten senkinek eszébe ne jusson alternatív lehetőségeket kutatni (mindenkit lefizetnek, de van is miből). Kóka és Gyurcsány most is Nabucco vezetéket sürgeti, ahelyett, hogy az alternatív lehetőségekbe fektetnének.
Nem véletlen, hogy komoly szakembereket, akik megpróbáltak kiállni pl. a geotermikus energia mellett - ellehetetlenítettek, elhallgattattak, nevetségessé tettek.

Más országok persze ebben is megelőznek bennünket, pedig ideálisnak egyáltalán nem mondhatók a geológiai adottságaik. Mégis Svédország, Anglia, Norvégia, Finnország, Franciaország stb. már rég felismerte és alkalmazza a földhőben rejlő lehetőségeket. Svédországban például minden 10 új lakóházból 9-et hőszivattyús megoldással fűtenek, hűtenek.

Javasolnám az LMP szakértőinek, vizsgálják meg az ebben rejlő óriási lehetőségeket.

beste 2009.01.28. 09:55:51

Természetesen nagyon fontos az Általatok megvilágított politikai probléma, és teljesen egyet is kell értsek. Viszont: ha a kvóáért kapott pénz töredékét!!! visszaforgatnák a lakossághoz (akár kamatmentes hitel vagy támogatás formájában - és szélesebb körben, mint ahogy most megy) akkor bizonyára több magánszemély törné a fejét azon, hogy milyen alternatív energiaforrásokat használjon. Természetesnek tartom a kapott állami pénzzel való elszámolást (számla, esetleg személyes felmérés). A mi házunk napenergiával való fűtése és melegvíz-ellátottsága (beleértve a padlófűtés megvalósítását is,) uszkve 2 millába kerülne. Ha elő tudom teremteni a pénzt (NEM banki hitelből), akkor istenbizi megcsináltatom. Természetesen "felelős politikusaink"-nak (pártra, nemre, vallásra való tekintet nélkül), nem áll személyes érdekükben, hogy erre átirányítsanak komolyabb pénzeket. Miért? Mert az energialobbi túl erős - és csábító.