Hol rontottuk el?


Ma már veszett fejsze nyele! Visszamenőleg már nem hozhatunk törvényeket. Az elkövetett eredményeken, elért hibákon már nem változtathatunk! De azért egy-két szót az elmúl évek sikertelensége mégis megérdemel.

Kijelenthetjük-e, hogy az Antal kormány megválasztása hiba volt! Én az MDF alapító tagja voltam, s most utólag sem mondhatok mást: Nem volt más választásunk akkor. Az MDF volt akkor az az erő, amelyik képes volt kormányozni. Volt mögötte szavazóbázis. Akár jó volt a döntés, akár nem.
A kormányzásra azonban nem volt felkészülve, hiszen a megelőző évtizedekben nem alakulhatott ki az ellenzék vezető ereje, nem volt médiája, de még politikai, rendvédelmi erő sem mögötte.
A többi párt is felkészületlen volt, s ugyanolyan bukást kellett volna elszenvednie, mint az MDF-nek.
Pontosan ezek miatt nem kerülhetett sor felelősségre-vonásokra, a hatalom egyértelmű átvételére.
Ma már Antal József szerepe is vitatott, s a jövő mutatja majd meg, ki lát tisztán visszafelé?
Minden esetre a dolgok nem úgy alakultak számomra, ahogy akkor gondoltam, s emiatt a az MDF-ből két év után kimaradtam.

A Szocialista párt vissza-szavazása a politikai életbe mindenképpen hiba volt. Ugyan a párt nevéből kimaradt egy „M”, de ez a lényegen nem változtatott. A Nép visszahozta a hatalomba azokat, akik az MSZMP-ben is a vezető erőt képviselték, vagy azok előretolt aktivistáit.
Az is tény azonban, hogy a jobboldalon is megtalálhatóak voltak az előző hatalom részesei, de már bizonyosan állíthatjuk , hogy a többségük tényleg változáspárti volt, s jelenleg is a jobboldalon találhatjuk meg őket. Aki ismeri a 90-es évek előtti helyzetet, az tudja, hogy nemcsak a politikai vezetők, hanem a gazdaságiak is csak úgy érvényesülhettek szakmailag, ha párttagok voltak. És ehhez nem kellett, hogy eszmeileg is egyetértsenek az ideológiával, csak hallgatniuk kellett erről. Ha netán mégsem voltak párttagok, akkor „hatáskörbe voltak vonva”, ami lényegében ugyanarra kötelezte őket, mintha párttagok lettek volna. (Pl. havi „hangulatjelentést” kellett a pártbizottságra beküldeniük!
A visszaszavazást követően a hatalom volt birtokosai megerősítették a helyzetüket, s nagy lendülettel foglalták el a gazdasági-pénzügyi pozíciókat.
És jelenleg is ott vannak.

Annak idején lehettem volna SZDSZ alapító tag is, mert az SZDSZ is kormányváltó párt volt, de az MDF mozgalom nálunk megelőzte őket, s így lettem MDF-es. Az azonban számomra megfejthetetlen kérdés, hogyan lett az MSZMP-vel szemben az MDF-nél is radikálisabb pártból (SZDSZ) az MSZP szekértolója, koalíciós partnere.

A FIDESZ megválasztása szerintem a jó irányok közé tartozik. A gazdaság kezdett magára találni, s gazdasági szakemberként, vállalkozóként állíthatom, hogy visszaesések nélküli, folytonos gazdasági fejlődésnek voltunk a szereplői.
Persze nem tetszett minden akkor sem. De a gazdaság mutatószámai jó irányban változtak, s a nemzetközi megítélése az országnak igen kedvező volt. Bizonyos területeken érezhető volt, talán az eredmények miatt is az elbizakodottság, s némely területen az arrogancia is megjelent. De hát problémamentes vezetést a későbbiekben sem várjunk.
Ezt a növekedési pályát megszakították az ígéreteknek felülő nyugdíjasok, a szegény, gazdaságpolitikában járatlan munkás-tömegek és a klientúra.
Sokan mondanák, hogy a Bokros-csomag alapozta meg a FIDESZ gazdaságpolitikáját. Ezt vitatom! A Bokros-csomag egy megszorításokon alapuló egyensúlyi helyzetet teremtett, ahol elértéktelenedtek a bérek, a nyugdíjak, s a gazdaság motorjai leálltak, ez ellenben utat nyitott a multiknak, s a piac szegmenseinek elfoglalásával hosszútávra meghatározták a nemzeti ipar és kereskedelem háttérbe szorítását.
A FIDESZ gazdaságfilozófiájának a lényege éppen abban volt, hogy a pénzt (tőkét) megkeresni nem takarékoskodással, megszorításokkal kell, hanem a gazdaság motorjainak beindításával, a hazai vállalkozások tőkéhez juttatásával, kedvezőbb kamatozású hitelekkel, vagy a Széchenyi terv megindításával vissza nem térítendő támogatásokkal. (vállalkozói hitelkonstrukciók létrehozása, falusi túrizmus támogatása, gyógyfürdők létesítése, privát lakásépítés támogatása).
Ide tartoznak az állami beruházások beindítása, nemzeti útépítő cég (Vegyépszer) létrehozása, az autópályák tervezésének, építésének beindítása. Ugyan nem sok új autópályát adtak át, mert a koptatóréteget már a Medgyessy kormány idején tették rá, de a tervezést, az autópályák alapozásának nagy részét elvégezték. Továbbá teljesen felújították az M 7-est és megkezdték a főutak autóúttá (4 nyomsávossá) átépítését.
A Bokros csomag legnagyobb hibája az volt, hogy létrehozott egyfajta nulla egyensúlyi állapotot, de utána bármihez nyúlt a FIDESZ-kormány, ez az egyensúly azonnal megbomlott, emiatt a költségvetés sokszor táncolt borotvaélen (Petschnig Mária Zita), de a borulását valamennyiszer elkerültük, s emiatt a növekedés a választási évig kedvező volt.
Ne feledjük, hogy parlament szocialista képviselői hányszor támadták a kormányt, hogy a béreket nem emeli arányosan a gazdasági növekedéshez alkalmazkodva, továbbá hogy a költségvetési többletbevételeket a FIDESZ akarja elosztani. (Hol vannak ma a költségvetési többletbevételek, amit el lehetne osztani?) Belehajtották volna a kormányt 4-es Metro építésébe, s fedezetlen nyugdíj-emelésekbe!)

2001-ig az államháztartási hiány csökkenő tendenciát mutatott, s választási évben indult emelkedésnek, de akkor sem érte el a 8.000 milliárd Ft-ot. (Ma 6 év után meghaladja a 17.000 milliárdot, s idei év is további 1.000- 1.300 milliárddal fog növekedni!)

Következő stáció: Hiba volt a FIDESZ kormány lecserélése, s a szocialisták megválasztása, akik csak az SZDSZ-el tudtak kormányt alakítani. Így a 5,2 % -os koalícióspartner fogja a kezébe a gyeplőt, s a mérleg nyelve szereplőjeként ráerőlteti az ultraliberális gazdaságirányítást a szocialistákra, akik a hatalmat nem szeretnék elveszíteni, mert akkor a gazdasági erőfölényük is sérülne. Így aztán nem az az elv érvényesül, hogy a kis támogatottságú pártok véleménye is bekerüljön a döntéshozatalba, hanem a nagyobb támogatottságú pártoké szorul ki!
Ennek a kormánynak a legnagyobb baklövése az volt, hogy azt gondolta, mindent végig lehet vinni erőből, a gazdaság szereplőinek támogatása nélkül, miközben az egész, nem vitathatóan nyikorogva működő rendszer elemeit sorra megbontották.
Ez azonban olyan, mintha a ház renoválását úgy kezdenénk, hogy megbontjuk a tetőt, a falakat és az alapokat! Ez a ház azonban össze fog dőlni, ha közben nem építünk támfalakat, s nem ismerjük a ház statikáját előzetes vizsgáltok hiányában.
Ilyen előzmények következménye a szocialisták 20 % alatti mélyrepülése, s az SZDSZ mélyre süllyedése is. Ennek az eredménye a népszavazási részvétel 50 % feletti teljesülése, s a szavazatok ellenzék javára történő 80 % feletti átbillenése.
Ez jelzés-értékű kellene, hogy legyen, de a kormánypártokból nem ezt váltotta ki. Gyurcsány szerint ilyen kérdéseket egy demokratikusan működő országban nem lehetne feltenni! Miközben a helyes következtetés az lenne, hogy egy demokratikus országban egy ilyen, hitelét vesztett kormánynak, a gazdaság gyalázatos mutatószámaival a háta mögött, már rég le kellett volna mondania, vagy saját tevékenységének alátámasztására választásokat kellett volna kiírnia!
Úgy vélem azonban, hogy a következmények mind az országra, mind a koalicióra súlyosak lesznek. Minél tovább marad a koalíció, annál nagyobbak lesznek a gazdaság-politikai bajok, s annál nagyobb lesz a koalíció bukása is.

Németh Zoltán
közgazdász

Következik: Hogyan tovább?!

Szerintem csak új megközelítésekkel, új módszerekkel érhető el az a valóban kívánatos cél, hogy a politika, és ennek eredményeként a társadalmunk is más legyen, mint amilyen jelenleg. Albert Einstein talán nem mondott badarságot, amikor a következőt állította: "A lényeges problémákat nem oldhatjuk meg ugyanazon a gondolkodási szinten, mint ahol megteremtettük őket." Hogy a problémák "lényegesek", talán senki nem vitatja.
Meg kell tehát, hogy változzon gondolkodásunk és felfogásunk a politikáról, közjóról, demokráciáról és általában a társadalomról, mint rendszerről. Ha erre nem leszünk képesek, úgy járhatunk, mint Iván Ivanovics, aki a varrógép-gyárból hazavitt alkatrészekből - bárhogy is próbálkozott - mindig csak kalasnyikovot volt képes összerakni. Paradigmaváltás nélkül futhatjuk a köröket egymás után, de a végén mindig csak oda tudunk eljutni, ahonnan elindultunk, vagy már oda sem.

Jobb,bal?Mindkettőre szükség van!
Vitapartneremnek a véleménye telitalálat.
Ateistaként /nem vagyok rá büszke/ soha
nem éreztem magam olyan jól,mint annak
a teológus tanárnak a társaságában,aki
minden témát fölvállalt,a számára rázósat
is.Fél szavakból megértettük egymást....
Rólunk,az EMBERRŐL folyt a beszélgetés.
Minél inkább távolodunk természet adta
lényünktől,annál tőbb megoldatlannak
tünő probléma keletkezik.
A különböző hatalmi intézmények,a hatalom
maga,alapvetően embertelen.
A közvetlen demokrácia az egyedüli jó
megoldás,ha tovább akarunk lépni.
Pártoknak,pártoskodásnak itt nincs helye.
A hatalommal szembeni bármilyen kis
engedmény az ő győzelmüket jelenti.
A demokratikus vivmányokat nem adják
ingyen.Sajnos azokért harcolni kell!
Ezt teszem én is amikor névvel vállalom
a véleményem.Biztatva másokat is,tegyék
ugyanezt....mert néma gyereknek az anyja
sem érti a szavát.


.