Én sem tudom Kádár Judit mire, vagy kire gondolhatott, amikor új párt megalakulásáról beszélt.  De az általa feltételezett helyzet (a pártpolitikai baloldal célja most már ellenzéke kétharmados többségének megakadályozása) mutatja, hogy sokan az eddigi politikai váltógazdaságtól merőben eltérő konstellációban gondolkodnak. Talán nem alaptalanul.    

Hisz az MSZP-ben a népszavazást követően minden eddiginél jobban meghasonlottak a kor neoliberális szavát hallani vélők azokkal, akik a nép szavától rettegnek. (Vagy legyünk jobb indulatúak: akik a klasszikus szociáldemokrácia eszméit dédelgetik?)

Az SZDSZ-ben minden eddiginél élesebb konfliktus alakult ki és olyan spekulációk kaptak lábra, amit sok szavazójuk nem is oly rég még merő képtelenségnek tartott: "elcsalták választásokat." A méltatlan vagdalkozásból eddig kimaradó, a környezetvédelmi tárca élén komoly munkához látó Fodor Gábor is lépett az ügyben.

A Fidesz háza táján nagy a nyugalom. A pártelnök ugyan több választást elvesztett, de annál is több időközi csatát nyert. És lassan lemond a radikális jobboldal híveiről, mert úgy érzi, hogy a középen szorongó tömegektől több szavazatot remélhet.

És innentől már a feltételezések ingoványán bolyongunk:

mert mi lesz a magára hagyott, a méltánytalanságra gyűlölettel válaszoló öntudatos politikai táborral? Talán egy, nyilatkozataival körükben komoly hitelre szert tett jogász asszonnyal az élén vonulnak be a parlamentbe?

És mi lesz a monopolkapitalizmus eszméjét kihívó reflektálatlansággal felvállaló kis párttal és elnökével? Ők honnan várják a szavazatokat? Netán nagy népszerűségnek örvednő konzervatív közszereplők pártjukba való  beléptetésével?