A nálunk szerencsésebb történelmű országokban már 1968 után megkezdődött a demokrácia posztmodern fordulata. Az addig a béke, a gazdasági növekedés és a jóléti állam kiterjesztése által legitimált politikai rendszer számos eredményt tudott felmutatni: emancipálta az állampolgárokat, elmosta az osztályhatárokat és kialakította a középosztályi társadalmat. Mindeközben a pártok közti ideológiai különbségek csökkentek, a középre húzó néppártok rugalmatlanná váltak, nem voltak képesek nyitni az új, progresszív témákra. Ezért jelentek meg egyre nagyobb számban a single issue mozgalmak, váltak egyre aktívabbá a felelős állampolgárok, és ezért alakult ki az erős civil társadalom.
Magyarországon ezek a folyamatok gyorsított ütemben zajlottak le, és mára a hagyományos pártok ideológiailag zavarosak, érzéketlenek az új témákra, képtelenek a megalapozott állampolgári igények és vélemények becsatornázására, és ráadásul bővítetten termelik újra mindezeket a diszfunkciókat.
A klasszikus, modern képviseleti demokrácia intézményei elfáradtak, frissítésre van szükségük. A posztmodern demokrácia eszméje nem kérdőjelezi meg a reprezentatív demokrácia legitimitását, sőt, éppen annak növelését célozza. Ennek fő eszköze a tényleges társadalmi-állampolgári részvétel támogatása, az érintettek bevonása a döntési folyamatokba. Ez nem valami rossz emlékű, avíttas korporativizmust jelent, hanem a speciális szakértelmek és helyi tudások beengedését a hatalommal átszőtt politikai diskurzusba.
A posztmodern demokrácia tehát biztosítja a döntésekhez való hozzáférést, és megteremti ennek feltételeit is: az információhoz jutás lehetőségét és a részvételre képesítést (empowerment). A posztmodern demokrácia politika szférája befogadó, átlátható és igényli, ezért az oktatáson keresztül „kineveli” az aktív állampolgárokat.
A kulcs itt a részvétel és a deliberáció, vagyis az állampolgárok felelőssége, hogy politikailag aktívak legyenek, és a politika felelőssége, hogy az álláspontját érdemi vitákban alakítsa ki, és döntéseit vitathatóvá, adott esetben felülbírálhatóvá tegye. A részvételi demokráciáról külön blog is van itt a szomszédban: reszvetelidemokracia.blog.hu.
Mi viszont itt azon lamentálunk, lehet-e más a politika. A válasz szerintem igenlő, de ennek az a feltétele, hogy Magyarországon is megtegyük a demokrácia posztmodern fordulatát.
Ez az én véleményem. Ha kíváncsi vagy arra is, mit gondol erről Lányi András, Boda Zsolt, Lánczi András és Tamás Gáspár Miklós, gyere el szerda este hatkor az Ökopolitikai Műhely következő vitájára az ELTÉre.
