HTML

ELKÖLTÖZTÜNK: lehetmas.blog.hu

Az LMP egy ország- és világmegváltó politikai kezdeményezés a fenntarthatóság, igazságosság és részvétel jegyében. Hisszük, hogy lehet más a politika - ha Te is teszel érte!

Linkblog

Friss topikok

Címkék

adózás (5) akció (1) aktivizmus (1) alkotmánybíróság (2) anarchia (1) anima sound system (1) antifasizmus (2) antirasszista (1) áram (1) atom (1) autó (2) babarczy (1) baloldal (3) bencsik (1) bizalom (1) boda (1) bodoky (1) bokros (1) boldogság (5) börtön (1) bringa (1) bringaút (1) buli (5) bulvár (1) cégmérce (2) civil zugló (1) critical mass (3) csillag (2) csr (1) demokrácia (18) demokrata (2) diktatúra (1) duna kör (1) egészségügy (1) elégedettség (6) elek istván (3) elek pista (1) elemzés (1) életminőség (4) elhízás (1) elit (8) erkölcs (2) etikus fogyasztás (2) európai unió (1) fam (2) felelősség (13) fenntarthatóság (7) fesztivál (1) fodor (3) foglalkoztatás (3) fogyasztás (2) forradalom (1) fülöp sándor (1) gaia elmélet (1) gárda (2) gáz (3) gdp (2) globalizáció (4) globkrit (5) gyurcsány (3) hadiipar (1) hanem (1) háttér (1) hedonizmus (1) herbert (1) hírlevél (2) hőszivattyú (1) illés (2) index (1) izland (1) izrael (1) jávor (3) jobboldal (3) kampány (3) kapitalizmus (4) kaukázus (1) képregény (1) kerékpár (2) kerékpársáv (1) kerékpárút (1) kettős mérce (1) kihalás (1) kisebbség (1) kisebbségek (1) kis jános (1) klíma (1) klímapolitika (1) klímaváltozás (4) kocsi (1) kóczián (1) költészet (1) költségvetés (6) korrupció (1) közélet (9) közlekedés (4) közösség (1) közvélemény (5) külpolitika (3) kultúra (1) kürti (1) kutatások (2) kvóta (1) lakáj (2) lehet más a politika! (1) lehet más a politika? (24) lehet mas a politika? (1) lengyel (1) levegő mcs (1) lézer (1) liberalizmus (2) lmp (1) lonley planet (1) lovasi (1) magyar (1) magyarországi zöld párt (1) majtényi (1) média (1) megmondás (20) megoldás (1) metszőolló (1) mszdp (1) mszp (1) nagykörút (1) napi ász (1) narancs (2) nehézipar (1) nemzetiségek (1) neokon (1) népegészségügy (1) ngo (1) nyílt levél (1) ökológiai lábnyom (1) ökopolitika (9) ökopolitikai műhely (1) ökotrip (3) olaj (1) olimpia (2) ombudsman (1) önkéntesség (2) önkormányzat (1) orbán (1) orbán viktor (1) őszöd (3) parlament (5) pártfinanszírozás (3) pártok (8) pécs (2) pénz (5) pláza (1) pogrom (1) politika (26) politikai filozófia (1) pozitív gondolkodás (1) pride (2) prieger (2) program (6) radikális (1) rauschenberger (1) rendszerkritika (5) rendszerváltás (5) sajtó (7) sajttáj (1) scheiring (2) schiffer (12) schmuck (1) soft power (1) sólyom (2) sport (1) sportegyesület (1) superman (1) szakértő (1) szalai erzsébet (1) szdsz (5) szegénység (1) szélsőjobb (5) sziget2008 (1) szkepszis (1) szmogriadó (1) sztrájk (1) tájékoztatás (1) tarka magyar (1) természet (1) tibet (2) tömegsport (1) tordai (2) tudás (1) tudatos vásárló (1) túlkapások (2) tv (1) új párt (9) unió (1) unokáink élete (4) utca embere (1) útlezárás (1) válság (4) várnai (1) vastagbőr (1) vay (9) védegylet (2) vélemény (3) vida (1) villanyautó (1) visszhang (4) vita (20) wildmann (1) zászlóbontás (2) zene (2) zengő (1) zöld (12) Címkefelhő

A szakértőkről

2008.04.30. 15:47 :: lehetmás

Itt is háborogtunk egy jót, amikor a parlament harmadjára szavazta le a köztársasági elnök ombudsman-jelöltjeit, pedig akkor még nem is olvastuk a Hírszerzős Tallián Miklós pökhendien ostoba reakcióját. Szerinte "Az alkalmas emberek felleléséhez nem hobbikertész civilszervezetektől érdemes tanácsot kérni, hanem az egyes szakterületek valódi ismerőitől, ők meg jellemzően három helyen fordulnak elő: a piaci szféra megfelelő szegmenseiben, az őket szabályozó (és a kormány alá rendelt) szakhatóságokban, valamint a csúnya pártok szellemi hátországában. "

Itt van viszont az alábbi cikk, amiben Jávor Benedek szépen, kulturáltan helyreteszi a bosszantó és inkompetens tutimegmondót publicistát:

"Tallián Miklós cikkében (Az elnök téved; Hírszerző, 2008. április 17.) megsemmisítő gúnnyal próbálja kifigurázni a köztársasági elnököt az ombudsmanválasztás kudarca kapcsán, és ha már belejött, gyalulja legkedvesebb ellenfeleit, a civil szervezeteket is, meg mindent, amire a zöldség vagy pedig a piac demokratikus ellenőrzésének halvány fénye vetül.

Gondolatvezetésében szembeötlő az érvelés karakán, már-már imponáló hiánya, ezt jobbára tréfásnak vélt minősítésekkel helyettesíti. Az olvasók kedvéért azonban élnék egy-két észrevétellel a cikk állításait illetően.

Tallián egyik határozott vélelme, hogy az elnök alkalmatlan jelölteket állít, mert a jelölés során a demenciás akciónyugdíjasok, felhőhámozók és megélhetési érdekvédők koalíciójából összeálló civil szervezetek köréből tájékozódik, ahelyett, hogy a szakmaiság letéteményesének számító piaci szektor és talán az állami szakigazgatás körében tapogatózna (bár ez utóbbi hitelessége kérdéses egy kissé, az állam mint olyan, a későbbekben szintén kap az arcára).

Akkor nézzük például a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa posztra eddig jelölt három személy civil beágyazottságát és szakmai alkalmatlanságát. 

                                                            *

Nagy Boldizsár, a még tavaly decemberben leszavazott jelölt az ELTE ÁJK egyetemi oktatója, nemzetközileg jó hírű, széles körben publikáló, elismert szakember, aki éveken át képviselte a Magyar Köztársaságot a hágai perben, és több miniszter Duna-ügyi, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság valamint az Európa Tanács tanácsadója volt. Ennyit a Tallián által hiányolt állami-kormányzati szakmai tapasztalatról. Civil szervezeti aktivitásáról ezzel szemben keveset tudunk, szemére lehet vetni a Soros Alapítvány kuratóriumi tagságát, a migránsokat segítő Menedék Egyesületben folytatott demokrácia és piacellenes működését, vagy a Helsinki Bizottság tanácsadói posztját, de már egyik sem aktuális.

Bogdányiné Mészáros Ágnes a felkérés idején ügyvédként dolgozott, korábban a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőséget vezette - bár kétségkívül megbocsáthatatlan bűne, hogy igazgatósága idején kereste, és megtalálta az együttműködést a felügyelőség területén működő civil szervezetekkel, és az egyik legkevésbé botrányos tevékenységű felügyelőséggé tette az irányítása alatt álló intézményt. Itt is szagolhatunk valami szakigazgatási tapasztalatot, plusz egy piaci szegmensben történt megmártózást is.

Fülöp Sándor az egyetlen , aki valóban a civil szervezetek környékéről érkezett, konkrétan a Környezeti Jog és Menedzsment Egyesület (EMLA) ügyvezető igazgatója, amit elég nagystílű csúsztatás hobbikertésznek aposztrofálni. (Azért előtte neki is 10 éves ügyészségi tapasztalata volt). Az EMLA az EU-megbízásból néhányadmagával legyártotta Bosznia-Hercegovina környezeti joganyagát (tudom, ne jöjjek Tallián Miklósnak ilyen operettországokkal), szóval az ő háta mögött is van ez az. Szóval az alkalmatlan, megfelelő tapasztalatokkal nem, csak civil hátszéllel rendelkező jelöltek teóriája kicsit ingatag lábakon áll. (Itt jegyezzük meg, a jelölteket értékelni, megismerni hivatott procedúra, a parlamenti bizottsági és frakciómeghallgatások során ilyen értelmű kritika egyetlen egyszer sem hangzott el).

Van egy angströmnyi leegyszerűsítés a szakértő államigazgatás és piac, kontra hobbikertész civilek beállításban is. Például a szakértő államigazgatás 2003-2007 között bármiféle hatásvizsgálat, elemzés vagy utólagos értékelés nélkül darálta le a környezetvédelmi és egészségügyi hatósági rendszert, semmibe véve a civil szervezetek sorozatos figyelmeztetéseit ennek káros következményeiről.

Az eredmény ismert, az impotens hatóságok orra előtt száztonna-számra lehet furikázni és lerakni a Németországból importált szemetet (nota bene: az ügy nem hatósági ellenőrzés, hanem lakossági bejelentés alapján robbant ki), több száz szobás szállodákat lehet engedélyezni európai védelem alatt álló természeti területekre a Dunakanyarban, sokszorosan átcímkézett, lejárt szavatosságú áruval lehet feltölteni (a szakértő piaci szereplő) áruházláncok polcait, és a végtelenségig lehetne folytatni a problémákat.

A hatósági leépítések és átszervezések sorozatát eddig egyetlen érdemi vizsgálat monitorozta, a Védegylet által tavaly készített (többek között akadémiai szaklapban publikált, valamint a Hírszerzőn is bemutatott) kutatása, amely egyértelműen az ellenőrzések elmaradását és a hatóság nehézségeit bizonyította alapfeladatainak ellátása során. 

                                                            *

Ki itt a szakértő? A közszolgáltatások privatizálásnak kérdését a politikai pártok, szakértő hátországuk által megtámogatva nagyjából az "eladni mindent" és az "egy téglát sem a nemzeti vagyonból" intelligens dichotómiáján keresztül vitatják, miközben a Védegylet idén megjelent kötete több száz oldalon keresztül tárgyalja a privatizáció előnyeit és hátrányait, a piaci és állami kudarcok veszélyét, szakmailag, objektíven - ha van ilyen - igyekezve feltárni, hogy mit várhatunk, és mit nem várhatunk a privatizációtól.

Az igazi baj persze az, hogy Tallián néhány gúnyos oldalvágással feleslegesnek és károsnak nevezi mindazt, amit az elmúlt 200 évben a demokrácia, a társadalmi részvétel és ellenőrzés, az állampolgári önrendelkezés és szabadságjogok kiépítése érdekében a világ tett. Persze, ha a cél a "piac jó, az állam rossz, a civil még rosszabb, piacosítsunk, ha beledöglünk is" kifinomult társadalomelmélet propagálása volt, akkor minden rendben, azt így kell csinálni.

A szerző a Védegylet munkatársa"

5 komment

Címkék: politika vita sólyom szakértő ombudsman megmondás jávor

A bejegyzés trackback címe:

https://lehetmasapolitika.blog.hu/api/trackback/id/tr5448799

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rengeteg · http://www.lehetmasapolitika.blog.hu 2008.04.30. 16:20:13

Tallián már évek óta gyalázza meg a hazai publicisztikai irodalmat hanyag gondolatmeneteivel, minősíthetetlen stílusban.

Végre valaki helyretette.

öcsi 2008.05.04. 17:44:21

Az 'egyeztetés' szép dolog, már Rozsdás is a kerekasztal híve volt. De mit is jelent ez a hazai gyakorlatban? A pártok egymás közötti mutyizását, amihez az eddigi elnökök mosolyogva szolgálták fel a feketét. Olyan világ kéne már, ahol kifarolnak kedvenc pártocskáink az ORTT-ből, a médiakuratóriumokból, az it-ből és az fb-ből, a polgármesterek szépen elmennek haza, ahol nem pártkatonák csücsülnek a legfőbb ügyészi, satöbbi pozíciókban. Persze Tallián nyomhatja tovább az érvek nélküli okosságait és dehonesztáló véleményeit, ez simán elfér. Ha lesz, aki elolvassa.

BugaJakab 2008.05.07. 19:29:47

Korrekt írás. Jó lenne, ha cikk is lenne belőle egy nagy látogatottságú lapon/lapban (meg mondjuk a a Hírszerzőn).
Érdemes volna Tallián uramnak elküldeni, szíves válaszát kérve. :)

lehetmás 2008.05.07. 23:05:27

Bocs, ha nem voltam egyértelmű; ez a cikk a Hírszerzőn jelent meg, de ez tényleg csak a linkből derült ki. És most utánakerestem, Tallián válaszolt is rá a blogján, de nem biztos, hogy megéri az olvasására fordított időt:
republican.blog.hirszerzo.hu/?todo=entry&vid=8133#comment_it

BugaJakab 2008.05.09. 14:39:38

Tényleg az egymás mellett történő elbeszélés esete forog fenn. :((
süti beállítások módosítása