Unokáink közösségi élete
A vágyott jövőképek szerint unokáink közösségben, közösségekben élnek. Ezek a közösségek nem a fogyasztói társadalom elszigetelt s csak fogyasztói és munkavállalói, vagy állami módon integrált csoportok, hanem valódi kiscsoportos, emberi léptékű közösségek. Ebben a közösségben alkotó, személyes kapcsolatok vannak. Ez a közösséginek álmodott jövő a jelenbeli túlságosan atomizálódott társadalmi viszonyok kritikája is. A közösségi képek a pénz világával szemben is megfogalmazódnak. Mivel nem a pénzt hajtják az emberek, több időt szánnak egymásra. E közösségekben a jelenleginél jóval nagyobb az egyenlőség, ami nem jelent egyformaságot, s nagy a közösségekben a szolidaritás. Nincsenek nagyon szegények és nagyon gazdagok, megtalálják az arany középutat. A rászorulók számíthatnak a közösség támogatására. Az egyenlőség nem csak csoporton belül, hanem a közösségek közötti kapcsolatokban is megnyilvánul, a világ különbségei lecsökkennek.
A vágyott jövőképek szerint unokáink közösségben, közösségekben élnek. Ezek a közösségek nem a fogyasztói társadalom elszigetelt s csak fogyasztói és munkavállalói, vagy állami módon integrált csoportok, hanem valódi kiscsoportos, emberi léptékű közösségek. Ebben a közösségben alkotó, személyes kapcsolatok vannak. Ez a közösséginek álmodott jövő a jelenbeli túlságosan atomizálódott társadalmi viszonyok kritikája is. A közösségi képek a pénz világával szemben is megfogalmazódnak. Mivel nem a pénzt hajtják az emberek, több időt szánnak egymásra. E közösségekben a jelenleginél jóval nagyobb az egyenlőség, ami nem jelent egyformaságot, s nagy a közösségekben a szolidaritás. Nincsenek nagyon szegények és nagyon gazdagok, megtalálják az arany középutat. A rászorulók számíthatnak a közösség támogatására. Az egyenlőség nem csak csoporton belül, hanem a közösségek közötti kapcsolatokban is megnyilvánul, a világ különbségei lecsökkennek.
Magyarországon nincsen cigányputri, a különbségek, a diszkriminációk itt is lecsökkennek. Erősek a családok, az emberek nagycsaládokban élnek, a családok tagjainak van elég ideje egymásra, s a gyerekeik nevelésére. Erősek a rokoni és egyéb kapcsolatok. „Valamiféle nagy családban vagy közösségben éljenek, és mindegy, hogy család, vagy helyi közösség, vagy kommuna, de mindenképpen valahogy nagyobb embercsoport iránt érezzenek felelősséget, meg érezzenek közösséget.” Több generáció, és rokonság él együtt, többen közelben élnek kertes házakban. És már a nagycsaládban tanulják a közösséget az emberek, a gyerekek. Sok a beszélgetés, őszinteség van és humor, gyakori az együttlét, a nagymamával és a nagypapával, az unokák gyakran vannak mellettük. Fontosak a családi gyökerek. A házasság újra népszerű és házasságokon belül születnek a gyerekek.
A társadalom nincs nagyon horizontálisan felosztva. Az óvodás nincs egész nap az óvodással, az iskolás az egész nap az iskolással, a saját korosztályával, hanem, mint egy klasszikus nagycsaládban, a dédapa is tanul az ükunokától, és fordítva, tehát ott egymást tudják húzni, egymást tudják képezni ezek a korcsoportok
.
Van lehetőség a közösségektől való elvonulásra, a magányra is.
Van lehetőség a közösségektől való elvonulásra, a magányra is.
E vágyott közösségek inkább valamiféle önellátó faluközösség képét mutatják, amelyek mellérendelt és gazdag kapcsolatrendszerrel érintkeznek egymással, a többi közösséggel,
„hálózatként a világ bármelyik pontjával kapcsolatba kerülhetnek”.
A falusias jövő a természethez való közelséget is jelenti, természethez közel élhetnek, amely jó karban van, adott mindenféle természetes tér meg fény, mindenféle természeti objektumot meg lehet találni. Ezek mind nagyon kellenek ahhoz, hogy teljes életet lehessen élni. Ha a közösség városias, akkor is inkább a kisváros képe a vágyott, amely elhagyja a nagyváros hátrányait.
Kisvállalkozásokban dolgoznak az emberek, s ezek a kis vállalkozások a jelenlegiekhez képest jobban kímélik saját(!) környezetüket.
E közösségek önmagukat kormányozzák bölcsen és szerényen, s a közösségek kapcsolata valamiféle mellérendelt együttműködés és nem hierarchikus. A közösségek képviselőiből álló és erőszakot nem alkalmazó „államféle” irányít. Azért nem írok államot, mert eléggé általános a kevesebb államot vagy az állam hiányát taglaló kép, de amikor a közösségek együttműködését írják le, mégis valamiféle állami funkciókat vesznek sorra a résztvevők.
A közösségek sokfélék, kapcsolatukban a sokféleség tisztelete nyilvánul meg, megszűnik a csoportok közötti diszkrimináció, magasabb a tolerancia. Megmaradnak a nemzeti közösségek is, s ezek is megértésben, békében élnek egymás mellett, s tisztelik egymásban a másságot. A világ szeretettel telien multikulturális. A kisebb csoportokban és a csoportok viszonyában is a szeretet-teli kapcsolatok dominálnak.
E szeretet elvű közösségiséget az emberek hite(i) is segíti(k): az emberek hívők, többféle hit él egymás mellett, mindegyik hit valamiféle egyetemes harmóniába, spirituális és szeretet-teli egységbe integrálja az embereket.
